|
Neves hazai és külföldi szakemberektől információkat kaphattunk többek között a fenntartható építésről, a passzívházak komponenseiről, arról, mik a követelményei, a gépészetéről, a külföldi és magyar támogatási rendszerről, és láttunk magyar példaértékű épületről.
A fenntarthatóságról szóló előadásból megtudhattuk, hogy a mai energiafogyasztás 40%-át az épületeink fenntartására használjuk el, vagyis többnyire komfortemelésre. Ez a pazarlás tájolással, hőszigeteléssel, takarékoskodással és újrahasznosítással csökkenthető.
De mitől is lesz passzív egy ház? A jól hőszigetelt, hőhídmentes, légtömör épületburoktól, a megfelelő nyílászárók beépítésétől, a hővisszanyerős szellőztetéstől, megújuló energiák hasznosításától, és nem utolsó sorban a takarékos használattól.
Fentieket számszerűsítve, akkor beszélhetünk passzívházról, ha a fűtési energiaigény kisebb 15 kWh/m2év-nél, 50 Pa nyomáskülönbség esetén a légtömörség kisebb 0,6 h-1-nél, valamint a primer energiaigény nem nagyobb, mint 120 kWh/m2év.
Passzívházakban a hagyományos fűtési rendszerek nem alkalmazhatók. A beépített hővisszanyerős szellőztető rendszer állandó légcserét biztosít, és annak a hőnek a nagy részét forgatja vissza, amit megújuló energiából hoztunk létre (pl. hőszivattyúval).
Építéskor 20-30%-nyi többletköltség jelentkezik, viszont a fenntartására 80-90%-kal kevesebbet kell költenünk. Ezt a többletberuházást ma Magyarországon az állam nem támogatja. Míg Németországban kamattámogatás, Ausztriában vissza nem térítendő támogatás formájában segítik a passzívházat építőt. Elhangzottak tervek hasonló rendszer hazánkban való bevezetéséről.
A dunaújvárosi Solanova projekt (panelház felújításakor a homlokzat 16, a tető 30 cm hőszigetelést kapott, tripla üvegezésű ablakokat és szellőző berendezést építettek be) bemutatása során elhangzott az emberi tényező fontossága: a tizedére csökkent fűtésszámla miatt kevésbé takarékoskodnak az energiával, mint a felújítás előtt.
Nagy Balázs okl. építőmérnök
Érdi Építő Mérnöki Iroda
|