|
A szélenergia hasznosítása - 2008.06.27.
| A szélenergia eredendő forrása a Nap. A napsugárzás a felszín különböző területeit eltérő mértékben melegíti fel. A hőmérséklet-különbség nyomáskülönbséghez vezet, amit a levegő áramlása igyekszik kiegyenlíteni. Szélenergiát a levegő mozgási energiájából nyerhetünk. |
A XX. század második felében, az olajár ingadozásának függvényében folytak a kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén, főképp Dániában, Németországban, az Egyesült Államokban, Svédországban, Kanadában és az Egyesült Királyságban. A XX. században megjelentek a dán háromlapátos szélturbinák. Az amerikaiak többször tettek negatív megjegyzéseket a dán szélerőművekre, mégis a nyolcvanas évek közepén, az állami támogatás eredményeképpen felfutó kaliforniai szélerőmű farm telepítések során a gépek fele már Dániából származott. Ennek oka, hogy a dán szélerőművek megbízhatóan, alacsony fenntartási költséggel működtek.
Napjainkban egyre nagyobb teljesítményű szélerőműveket gyártanak és telepítenek. Az egyre nagyobb méretű turbinák gyártását az anyagtudomány rendkívül gyors fejlődése teszi lehetővé. A nagy előrelépést a repülőgépekben is használt üvegszál-kompozit anyagok alkalmazása jelentette. A fejlesztéseknek köszönhetően a szélerőművek teljesítménye és hatásfoka egyre nő.
A szélenergia hasznosítása a világban ma a reneszánszát éli, mert: - versenyképes a fosszilis energiára, elsősorban a szénre alapozott villamosenergia-termeléssel, - nincs üzemanyag szükséglete, a szélenergia ingyen rendelkezésre áll és kimeríthetetlen, - a szélenergiára alapozott villamosenergia-termelés "tiszta technológia", nincs üvegházhatású gáz kibocsátás, - a szélenergia hasznosítással elkerülhető a villamosenergia árak fosszilis energiaárakat követő áringadozása, - a szélenergia hasznosítása a legújabb kutatási eredmények szerint kontinentális feltételek mellett is gazdaságos lehet, - a szélerőművek gyorsan kivitelezhetőek, - a szélerőművek működése nem akadályozza, hogy a felállítás helyén továbbra is mezőgazdasági tevékenységet folytassanak, - a legújabb kutatási eredmények szerint a szélerőműveknek nincs a környezetre káros hatása, - a teljes életciklus analízis alapján az "offshore" szélerőműveknél a szélerőmű teljes életciklusában felhasznált villamos energia a szélerőmű 9 havi villamos energia termelésével, míg "onshore" szélerőműveknél 8 havi villamosenergia-termeléssel fedezhető.
Magyarország szélenergia potenciálja a technikai és gazdaságossági korlátok figyelembevételével
A valóban hasznosítható szélenergia potenciál számításakor többféle korlátozó tényezőt is figyelembe kell venni. A korlátozó tényezők általában öt osztályba sorolhatók: - jogi, intézményi, engedélyezési, - környezetvédelmi előírások, - gazdaságpolitikai, - technikai és - gazdaságossági.
A jogi, intézményi korlátozás elsősorban abban nyilvánulhat meg, hogy a helyi hatóságoknak kell az engedélyt kiadniuk az építmény felállításához. A környezetvédelmi előírások a természet, az élővilág és az emberek védelmét hivatottak biztosítani. A technikai korlátok részben biztonsági és védelmi követelményekben nyilvánulnak meg, részben pedig a szélerőművek működéséből adódnak. A gazdaságossági mutatók elsősorban az átlagos szélsebességtől függenek, és a versenyképes fajlagos energiaárakkal jellemezhetők. A fentiek alapján ezek szerint lehet definiálni "technikailag" rendelkezésre álló" kereskedelmileg elérhető" stb. szélenergia potenciálokat.
Technikai és gazdaságossági korlátok figyelembe vétele
A turbinák méreteinek növekedésével jelentős különbség adódik az alsó és a felső helyzetben levő lapátokkal érintkező szél sebességei között. Ezért célszerű megvizsgálni, hogy mennyire jó közelítés a tényleges eloszlás figyelembevétele helyett a tengelymagasságban mérhető szélsebességgel számolni. A kétféle módon számított teljesítmény hányadosa (σ) a Hellmann állandó (α) függvényében. A mindössze -1% és +2% körüli eltérés feleslegessé teszi a bonyolultabb számítást.
|
|
|
vissza az előző oldalra |
|