|
A világ nagyvárosai mára élhetetlenül szennyezettek és zsúfoltak lettek, a helyzet ráadásul tovább fog romlani, hacsak nem teszünk ellene még időben. Az építészetnek ma már nem csak a lokális, hanem a globális szintű társadalmi és környezeti változásoknak is meg kell felelnie. A légszennyezettség, az emberiség által termelt szemét mennyiségének rohamos növekedése és a tengerszint emelkedése miatt a legtöbb nagyváros kénytelen lesz változtatni, és a jól bevált építészeti módszerek helyett új, eddig ismeretlen lehetőségekkel kísérletezni. Önfenntartó épületek, környezetkímélő anyagok, föld alatti úthálózatok, hidrotornyok, ezek a jövő építészetének kulcsszavai.
Alternatív energiaforrás a Nap
Nem mindegy, hogy egy ház mennyire szennyezi környezetét, gondoljunk csak bele, mennyi energiát használnak fel azok az épületek, amelyek szellőzését teljes egészében légkondicionálókkal oldják meg. Pedig a természetes szellőzésnél nincs sem környezetkímélőbb, sem olcsóbb módszer. A huszonegyedik században már nem lehet energiafaló házakat építeni, ehelyett a környezetkímélő megoldások és az önfenntartó épületek kerülnek előtérbe. Ma már nem tűnik lehetetlennek olyan házat építeni, ami napelemekkel és szélmalommal termeli a szükséges energiát, az alagsorban tisztítja a keletkezett szennyvizet, geotermikus energiával hűti vagy fűti magát, és csupán minimális mennyiségű szeméttel terheli a környezetét. Ezek az úgynevezett zéró emissziós házak már ma is léteznek, és remélhetőleg hamarabb elterjednek majd, mint a napelemmel hajtott autók.
Önfenntartó épületek
Ám ahhoz, hogy a nagyvárosok száz év múlva is lakhatóak legyenek, nem elég, ha minimálisan szennyező épületekben élünk, a közlekedést, sőt, a városok struktúráját is meg kell változtatni - derül ki a History Channel "Jövő városa" című pályázatára beérkezett munkákból. A pályázat azokra a problémákra keresi a lehetséges megoldásokat, amelyek már most is megnehezítik a nagyvárosi életet, és a jövőben valószínűleg még ennél is halmozottabban fognak jelentkezni. A nagyvárosok lakossága száz év múlva megduplázódik, így valahogyan helyet kell teremteni. Az egyre gyakoribb dugók megbénítják a közlekedést, a levegő pedig gyakorlatilag mérgező. A beküldött pályaművek szerint az építészek már most is tudják mi lehet a megoldás minderre.
A szakemberek hihetetlen merészséggel tervezték át Washington, Atlanta és San Francisco struktúráját, minden esetben a helyi adottságok, így a domborzati viszonyok és egyéb környezeti jellemzők figyelembevételével. Az elkészült tervek olyan új energiaforrásokra is felhívják a figyelmet, amelyeket méltatlanul hanyagolnak el a jelenkor mérnökei. Az IwamotoScott építészeti iroda egy csapásra eltüntetné az autókat a föld színéről. Terveik szerint San Francisco összes úthálózata a föld alá kerülne, így a felszínen forgalmi dugók helyett zöld parkok és füves ösvények lennének. A kipufogógáz nem okozna problémát a föld alatt, hiszen nem benzinnel, hanem vízzel hajtott, lebegő hidro-autókkal járnának munkába az emberek, ha épp nem a hipermodern tömegközlekedési eszközöket használnák.
San Francisco a jövőben
A város alatti úthálózatok nem csak a közlekedésnek adnának teret, hanem itt gyűjtenék, tárolnák, és ezen a hálózaton keresztül osztanák szét az energiát is, amely részben geotermikus energia, részben föld alatti vízduzzasztókból, részben algákból nyert energia lenne. A város alatt húzódó barlangrendszert a tervek szerint nem mexikói vendégmunkások, hanem elegáns fúró robotok ásnák ki, akik ásás közben rögtön ki is bélelnék a falakat szén nanocsövecskékkel, nehogy beomoljanak. A futurisztikus tervek szerint a vízparton ekotornyok épülnének, amelyek speciális alapozásának meg se kottyanna az addigra valószínűsíthető egy-két méteres tengerszint emelkedés.
Washington öko-város tervei
Wahington köré felhőkarcolókból álló erődöt álmodtak az építészek, hogy megvédjék a főváros történelmi épületeit. A 29 toronyház körbefogná a belvárost, akárcsak egy bástyarendszer. A mulifunkcionális épületek közlekedési csomópontokként funkcionálnának, közösségi terek lennének, és természetesen önfenntartóak is, azaz gyűjtenék az esővizet, napelemekkel termelnék az energiát, na és persze nem mellékesen, lézerágyukkal védenék a fővárost.
Atlanta jövőbeli lombos erdői
Az építészek Atlanta környezetébe, illetve a város bizonyos pontjaira lombos erdőt telepítenének, amelyek megtisztítanák a város levegőjét, sőt, a gyökereik közé vezetett szennyvizet is. Ha az egyébként őshonos fafajtákat már most elkezdenék visszatelepíteni, száz év múlva akkorára nőnének, hogy a város minden légszennyezettségi problémáját megoldanák. Ehhez azonban jóval mélyebbre kéne süllyeszteni a jelenlegi metróhálózatot, hogy a fák gyökerei is elférjenek. Az építészek szerint azonban, megérné a befektetett pénzt, hiszen nem csak a levegő lenne tisztább, de olcsóbb lenne a víztisztítás is, ráadásul az erdő miatt a város infrastruktúrája is koncentráltabb lehetne.
|
 |