|
Egy kétgyerekes család lakást vásárolt egy zuglói, zöldövezeti, új építésű társasházban. Beköltözés után egy évvel a lakás falain öklömnyi repedés indult meg 45 fokos szögben, az ingatlan életveszélyessé vált. A beruházó projektcég tulajdonosáról kiderült, hogy hajléktalan, a vállalkozás pedig már rég csődött mondott…
A képtelen helyzetbe került tulajdonos megnézette a házat statikussal, aki közölte a rossz hírt: az egész társasház el van mérve, bármikor összedőlhet. A két kisgyermekes család mind a mai napig az életveszélyes lakásban él... és ez csak egy történet a sok pórul járt vásárlóéból.
Figyelni, nyomozni, ellenőrizni!
Sándor Anita, az egyik nagy hazai ingatlanközvetítő hálózat III. kerületi irodájának vezető tanácsadója, valamint Csejtei Zoltán, a Juhász és Csejtei Kft. ügyvezetője óvatosságra inti a lakásvásárlókat. Az elmúlt néhány évben az új építésű lakások piaca gyenge minőségben kivitelezett társasházakkal hígult fel. A két ingatlanszakértő szerint a lakásválasztáskor kiemelt szempontként kell szerepelnie a kivitelező cég korábbi munkáinak – érdemes referenciát kérni, vagy akár cégtárban is ellenőrizni a vállalatot. Kérdésünkre elmondták: szerencsére ma már sokkal körültekintőbbek a vásárlók, nem lehet könnyen becsapni őket. Az ingatlan megvásárlása előtt ma már gyakran nézetik át leendő otthonukat műszaki szakemberrel, ennek ellenére hazánkban minden hetedik vásárló pórul jár.
Projektcég :
A projektcég olyan teljesen új vállalat, amely egy adott projekt kivitelezésére jön létre. A társasház felépülése után ezek gyakran megszűnnek – probléma akkor adódik, ha mindez jogutód nélkül történik.
A jó választásra némileg garanciát jelenthet, ha egy megbízható, jó hírű ingatlanértékesítőn keresztül vásároljuk meg a lakást, hiszen a közvetítő iroda nem teszi kockára hírnevét egy kétes kivitelező miatt. Azonban a később felmerülő rejtett hibák javításakor - garanciálisan az átadástól számított 3 éven belül - a vevőnek már egyedül kell boldogulnia, ez már nem az ingatlanközvetítők hatásköre.
A projektcégekkel kapcsolatban is érdemes elővigyázatosnak lenni, hiszen, ha jogutód nélkül szűnnek meg, senki nem tehető felelőssé a felmerülő hibákért.
Egy építész szemével: hibák és hiányosságok
– A leggyakoribb építési hibákat két fő csoportra lehet osztani – részletezi Botyánszki Kázmér építész, a Juhász és Csejtei Kft. váci irodájának vezetője. – Az egyik fő csoportba a tervezői, a másikba a kivitelezői hibák tartoznak. A legtöbbször egyik sem korrigálható, vagy csak nehezen és drágán.
Az átlagos kivitelezési hibák egy része még a kivitelezés időszakában jelentkezik. Ezeket a kivitelező, a beruházó vagy a műszaki ellenőre észlelheti. Ha a hiba nem javítható, ez sok esetben az épület teljes élettartamát végigkíséri.
„5. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.
(2) A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.”
Jellemzően a konszolidációs hibák (süllyedésre utaló repedések) az első egy-két, a komolyabbak az első három évben megjelennek: a talajok tömörödése befejeződik, az épület természetes süllyedése megáll, és a kisebb repedések eltüntethetők. Nagyobb repedések, mozgások esetén komoly statikai, alapozási hibákra kell gyanakodni, amelyek kijavítása rendkívül nehéz és költséges. A konszolidációs problémák jellemzően a beépített szerkezetek minőségére vezethetők vissza.
Rendszeresen visszatérő kivitelezési hiba a vízmértékek és mérőszalagok mellőzése, vagyis a falak ferdék, hullámosak, a burkolatok egyenetlenek, a hidegburkolatok fugaosztásai szabálytalanok, a szobák mértanilag „csavarodottak”.
A beruházási költségek csökkentése érdekében a kivitelezők sok esetben spórolnak a beépített anyagokon: olcsóbb, gyengébb minőségű építőanyagokat használnak a tervezéskor kiírtak helyett (például vékonyabb hőszigeteléseket, rosszabb minőségű műanyag nyílászárókat építenek be). Jellemző hiba továbbá, hogy kispórolják a hangszigetelő anyagokat (ez az újépítésű ingatlanok túlnyomó többségére jellemző), vagy olyan légréseket hagynak, amelyek megállíthatatlan test- és léghangokat okoznak.
Egyre ritkábban, de még előfordul a talajvíz elleni szigetelések kivitelezési hibája: több mélygarázst, tárolót is öntött már el kisebb záporok idején a víz. Balesetveszélyt okoz a közösségi terekben alkalmazott műmárvány vagy gránit lépcsőburkolatok csúszásmentesítés nélküli kivitelezése, pláne ha mindez hibás fellépőmagassággal is társul.
A tervezési és kivitelezési hibák száma fokozatosan csökken, ami leginkább az egyre határozottabban fellépő, már kötelezően alkalmazandó felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök odafigyelésének köszönhető.
Forrás: ingatlanmagazin.com
|
|