Aljzatbeton hibalehetőségek - 2008.06.30.
Főleg kisebb volumenű építkezéseknél (jellemzően családi házak építésekor) sokszor előfordul, hogy az építtető nem kér a tervezőtől semmilyen részletesebb kiviteli tervet, hanem pusztán az engedélyezési terv alapján próbálja megépíttetni a házat. Ilyenkor a részleteket rábízzák a mesterekre, akik többnyire nem is tiltakoznak, hiszen így nem kell a tervekkel bíbelődniük, sőt nem is lehet rajtuk olyan dolgokat számon kérni, amik meg sem voltak tervezve.
Ha az építtetőnek szerencséje van és viszonylag felkészült, tapasztalt kivitelezőt sikerül találnia, akkor lehet, hogy mindebből nem is származik baj.
Vannak azonban olyan tipikus, gyakran ismétlődő kivitelezési hibák, amelyekkel rendszeresen találkozunk és jelentős bosszúságot ill. anyagi kárt okoznak. Egy ilyen, sokszorosan visszatérő hibára szeretnénk felhívni a figyelmet, az alábbi valós eset bemutatásával.
 
        Egy fiatal házaspár keresett meg bennünket azzal, hogy vásároltak egy 7 -8 éve épült családi házat, majd az épület belső festésének felújításába kezdtek.
A munkálatok megkezdésekor, a tapéták ill. a padló szegélyléceinek eltávolítása után, bizonyos válaszfalakon repedések tűntek elő.
Egy helyszíni szemle alapján megállapítható volt, hogy a repedésképek egyértelműen arra utalnak, hogy a válaszfalak az utcafronthoz közelebbi épületrészben - jellemzően ott, ahol a padlószerkezet alatti feltöltés vastagsága nagyobb volt - nagymértékben megsüllyedtek.
 
Ilyen esetekben a válaszfalak megsüllyedésének több oka is lehet:
 
1.       A falak alapozás nélkül készültek az aljzatbetonra állítva. Ez a műszaki megoldás már önmagában is sok hibalehetőséget rejthet ( pl. túl kicsi az aljzatbeton vastagsága, nem megfelelő a vasalása, stb…), bár ebben a konkrét esetben az udvar felöli épületrészben, ahol az aljzatbeton alatti feltöltés vastagsága jóval kisebb, a válaszfalak nem süllyedtek meg.
2.       Az aljzatbetonra állított falak alatt laza állapotú, nem megfelelően tömörített, esetleg nem megfelelő anyag felhasználásával készült feltöltés található. Ez mindenképpen hibás műszaki megoldás és már önmagában is okozhatná a válaszfalak süllyedését.
3.      Elvileg egy földfeltöltés utólagos tömörödését az is okozhatja, ha állapota valamilyen hatásra – jellemzően talajvíz hatására - megváltozik, teherbírása gyengül, ami a válaszfalak, és az aljzatbeton megsüllyedését eredményezheti.
4.      Felmerülhet még, hogy a pincepadló alatti feltöltés tömörödését egy csőtörésből szivárgó víz idézi elő, de ebben az esetben a repedések jobban a vizes helyiségek környezetébe koncentrálódnának.
 
A válaszfalak mozgása általában egy időben elnyúló, hosszú folyamat, melynek a konkrét esetben sajnos még további fejleményei várhatóak. Az alátámasztó szerkezet elmozdulását a válaszfalak követni igyekeznek. Ezért a kezdeti repedések fölött további újabb repedések megjelenésére lehet számítani, valamint a meglévő repedések további megnyílása is várható.
Fenti esetben gondos szakszerű kivitelezéssel (megfelelő alapozás a válaszfalak alatt is; a padló alatti feltöltés tömörítésével, átnedvesedés elleni védelmével; a padló alatt futó csatornavezetékek precíz kivitelezésével) a válaszfalak károsodása mindenképpen megelőzhető lett volna.
 
vissza az előző oldalra

Szóljon hozzá!

Ha van észrevétele, kérdése a cikkel kapcsolatosan, itt megírhatja nekünk!


Az Ön neve:
E-mail címe:

   Üzenet, hozzászólás:
Üzenet küldése