Mire jó a hőtérkép kamera?
A hatékony energia felhasználás érdekében a következő épületgépészeti, illetve épületszerkezeti problémák infravörös hőtérkép kamera megfelelő alkalmazásával detektálhatók és vizuális formában kimutathatók:
-
rendkívül magas energiafelhasználás hiányos, elavult vagy sérült hőszigetelés miatt
-
magas hőveszteség a rosszul szigetelő nyílászárók következtében
-
páralecsapódás okozta nedvességi (penészedési károk és veszteségek feltárása (épület alapoknál tetőszerkezeteknél, illetve hőhidaknál)
helytelen kivitelezői alkalmazások és strukturális hibák utólagos feltárása
Mit vizsgálnak?
Az hőkamerás vizsgálat során a szakemberek teljes körű, külső-belső vizsgálatot végeznek az adott épületen. A vizsgálat során rögzített infravörös képeken jól láthatók az épület szerkezetét alkotó elemek, és általában ezek illesztési pontjai. A képek könnyen értelmezhetőek, mivel az eltérő színekből következtetni lehet az épületen található esetleges hőszigetelési és kivitelezési hibákra. Minél vörösebb a képen látható részlet, annál több hőt ad ki, tehát pazarolja a fűtési energiát.
A vizsgálat során többek között ellenőrzésre kerül:
- homlokzatszigetelés
- lábazat
- tető és tetőtér
- nyílászárók
- hőhidak
Hogyan működik?
Az infravörös hőtérkép kamera kb. 98%-os biztonsággal megtalálja mind a hő, mind a vízszigetelési hibákat, bontás nélkül. Működési elve azon alapul, hogy a készülék a szerkezetben kialakuló hőáramot regisztrálja, és ezt a készülék automatikusan, a hőáramlást leíró összefüggés alapján felületi hőmérsékletre alakítja.
Érdekességek a hőmérsékletről és a hőátadásról
A hőmérséklet, egy tárgy hőenergia tartalmának mennyisége; a melegedés vagy a lehűlés mérhető, számértékekkel megadható érték, melyet hőmérséklet skálán definiálunk. A hőátadás három módon lehetséges; hővezetés, hőáramlás, és hősugárzás formájában. A három hőátadási módból, az infravörös technológiát tekintve, a legfontosabb forma a hősugárzás.
Hősugárzás
A felületet elhagyó infravörös hősugárzást nevezzük kilépő, vagy kisugárzott sugárzásnak. A felület képes kibocsátani a reflektálódó, és az objektumon áthatoló sugárzást is. A teljes kilépő energia egyenlő a kibocsátott komponens (We), a reflektálódott energia (Wr), és az áthatoló sugárzás (Wt) összegével. A felület hőmérséklete azonban alapvetően csak a kibocsátott komponens határozza meg.
Hővezetés
A hővezetés állandó közegben létrejövő hőátadás. Ez a hőátadási forma az atomok rezgésének (szilárd anyagban), és a molekulák ütközésének (folyadékokban) eredményeként következik be, a mozgási energia által, hiszen egy molekula a nagyobb hőmérsékletű helyről az alacsonyabb hőmérsékletű helyre törekszik. Éppen ezért távozik a meleg a ház rosszul szigetelt pontjain
Konvekció
A hőáramlás mozgó közegben zajlik le, ez igaz a szilárd testek és a folyadékok között (ugyan úgy, mint a levegőben). A szabad hőáramláshoz hőmérsékletkülönbség szükséges, ahol a hőátadás sűrűségváltozást eredményez a folyadékban, és a melegebb áramlat, mint egy felhajtó erőként jelentkezik.
A kényszer hőáramlás az, amikor külső hajtóerő pl.: hűtő ventilátor, mozgatja a folyadékot. A hőáramlás bemutatására egy példa, amikor megnézzük, hogy hogyan változik a hőcserélő által leadott és az elszívó ventilátor által mozgatott levegő. A hőcserélő által tárolt hőenergia
a környező levegőbe áramlik, felmelegíti azt, és hűti a hőcserélő felületét.
Miben mérjük?
Két úgynevezett abszolút skála létezik a hőmérséklet meghatározására, a "Rankine" (angol rendszer) és a "Kelvin" (metrikus rendszer). Van két hasonló relatív skála is, a "Fahrenheit" (angol rendszer) és a "Celsius" (metrikus rendszer). Abszolút nulla fok az a hőmérséklet, ahol már nincs részecske mozgás. Ebből határozták meg a nulla Kelvint, vagy a nulla Rankines-t (0K, vagy 0R). A relatív hőmérsékleteket határoztak meg Celsius fok-ban, és Fahrenheit fok-ban (0C vagy 0F).
|
|