Figyelem! Jövőre már minden lakásnak energiatanúsítvánnyal kell rendelkeznie!
Energetikai tanúsítvány: új épületekre 2008-tól, használtakra 2009-től

Az új épületekre 2008 első napjától, míg a meglévőkre – amennyiben el- vagy bérbe adják azokat – 2009 január elsejétől kell elkészíttetni az energetikai tanúsítványt. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítását a 2002-ben deklarált brüsszeli EK irányelv írta elő a tagországoknak 2006. január 4-i hatállyal. Magyarország három év türelmi időt kért és kapott, így a végső határidő 2009 elején jár le.

Az unió és hazánk energiafelhasználásának adatai

Ha az energiafogyasztás szerkezete változatlan marad, akkor tovább fog nőni az EU energiaimport-függősége; 2020-ig a kőolajimport 90 százalékkal, a földgázimport pedig 70 százalékkal is növekedhet. Közben 2020-ig a világ energiafelhasználása várhatóan 52 százalékkal, azon belül a kőolajé 25 százalékkal, a földgázé pedig 84 százalékkal nő. Hazánk szénhidrogén bázisú energiafelhasználásából a közlekedés részaránya várhatóan közel 30 százalékkal nő, amelyet az épületek energiafelhasználási arányának 20 százalék körüli csökkentésével lehetne ellensúlyozni. Az EU-ban az épületek energiafelhasználásának aránya megközelítően 40 százalék, hazánkban is hasonlóan, közel 400 PJ/év, az 1100 PJ/éves energiafelhasználásból.

Haladék

Az unió a Kiotói Jegyzőkönyv aláírójaként vállalta, hogy 2008 és 2012 között 8 százalékkal, az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Miután a végső energiafelhasználás 40 százaléka jut a lakó- és szolgáltató jellegű épületekre, ezért született meg az említett 2002-es irányelv, az épületek energia igényének felmérésére, illetve kordában tartására. Magyarországon csak tavaly májusban került kihirdetésre Kolber István, akkori tárca nélküli miniszter rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. Eszerint minden 50 négyzetméternél nagyobb új épületnél, illetve 1000 m2-nél nagyobb felújítandó épületnél el kell végezni az energetikai felmérést. Energetikai tanúsítvány készítését – a köznyelvben: zöldkártyát – a kormányrendelet-tervezet három esetre írná elő. Az első a használatbavételi engedély megszerzésétől számított 90 napos határidő. Második a lakás eladása, míg harmadik az ingatlan bérbeadása lenne.

Bérbe adni kívánt lakás esetén

Jövőre a lakásoknál – legalábbis a jelenlegi javaslat szerint – 150 négyzetméternél húznák meg a határt, ha valaki bérbe kívánná adni otthonát. Az ennél kisebb lakásokat (50 m2 alattiak) még 5 évig lehet majd tanúsítvány nélkül kiadni, a nagyobbat viszont már csak passzussal. A rendelet végrehajtásakor ugyanakkor nehézséget okozhat, hogy az ingatlanok bérbeadása többnyire nem legálisan történik hazánkban.

Új lakás, felújítás esetén

Az új lakásoknál nincs alapterületi, viszont van időbeli kötöttség: energetikai tanúsítványt ugyanis már 2008 első napjától kiadott építési engedéllyel rendelkező lakásokra, illetve a jövő év közepétől használatba vettekre már kötelező elkészíttetni. Eszerint új lakást már az idei évben sem lehet eladni tanúsítvány nélkül, ráadásul az ingatlan felújításakor a bank nyugodtan okvetetlenkedhet a tulajdonossal, amikor hitelt szeretne felvenni a felújítási munkálatokra, de otthonának még nincsen energetikai tanúsítványa.

Ki számítja ki?

Az energiatanúsítványt csak egy arra jogosult mérnök adhatja ki. (A szakértőnek egyetemi végzettség esetén 8 év, míg főiskolai végzettség esetén 10 év gyakorlattal kell rendelkeznie.) Az új épületeknél a dokumentáció lesz a kiindulópont, míg a régieket fel kell mérni. Európában az egy négyzetméterre vagy az egy légköbméterre jutó fajlagos energiafogyasztás alapján sorolják be a lakásokat kategóriákba (akár a hűtőgépeket). Nálunk az egy négyzetméterre jutó fogyasztás lesz az alap. Az állam nem fog senkit kötelezni arra, hogy javítson lakása hőszigetelésén, de a tanúsítvány készítője mindig ajánlást tesz, hogy melyek a leggazdaságosabban elvégezhető (legolcsóbb, de legnagyobb energia-megtakarítással járó) munkák. A tanúsítvány hatálya 10 év lesz.

Amikor már minden lakás kapott tanúsítványt, akkor a következő felülvizsgálat leginkább az autó kötelező műszaki vizsgájára fog emlékeztetni. A tanúsítvány ellenben hatályát veszti, ha az épület határoló szerkezeteit és épületgépészeti rendszerét időközben megváltoztatják. Jelentősebb felújításnál akkor is el kell készíttetni a tanúsítványt, ha a tulajdon és a használat változatlan marad. Szankciója – a mai álláspont szerint – nem lesz annak sem, ha a tulajdonos nem készítteti el az előírt tanúsítványt. Ennek az az indoka, hogy a cél éppen az ő informálása, így ha lemond róla, az a maga baja.

A számítás menete, mennyi lesz?

A számítás menetének ismertetése mellett a rendelet határértékeket állapít meg az egyes épületszerkezetek – például határoló falak, födémek, ablakok – hő-átbocsátására is. A számítás végeredménye egy olyan, négyzetméterre vetített kilowatt – kW – érték, amellyel egy évig működtethető az adott épület. A működtetésbe bele tartozik a fűtés, a hűtés, a világítás, a főzés és minden egyéb olyan funkció, amelyhez energia szükséges. A megkérdezett szakértők formálisnak tartják a kialakuló gyakorlatot, mondván, hogy a tervezők egy mintaszámítást aktualizálnak épületeikhez, és csak formálisan igyekeznek megfelelni az előírásnak.

Az építész, illetve a mérnöki kamara ajánlása szerint egy ilyen szakértő nyolcórás napidíja 170 ezer forint. Becslések szerint egy 100 négyzetméter alapterületű használt családi ház tanúsítványa – a felméréssel együtt – három nap alatt készíthető el, így a díj 510 ezer forint. (Új lakásnál elég egy nap is.) Ez azonban csak ajánlott díj, így a végső összeget a piac mondja ki, az pedig – becslések szerint – nem lesz hajlandó többet adni egy használt lakás tanúsítványáért 40-70 ezer forintnál. (Lényegében hasonló arányok alakultak ki az építész-tervezői piacon is az ajánlott és a megfizetett árak közt.)

Magának a tanúsítványnak az első oldala egy olyan ábra, mint amilyet egy ideje az elektromos háztartási gépekre ragasztanak a gyárban. A matrica mutatja, hogy milyen (A, B, C stb) energiaosztályú az adott készülék.

Kazánok és légkondik

A tanúsítványt kötelezővé tevő EK irányelv előírja a kazánok és légkondicionálók időszakonkénti felülvizsgálatát is. (Ez nem biztonságtechnikai, hanem kifejezetten energetikai célú – a hatásfokra koncentráló – felülvizsgálat.) Ennek részletes szabályai a GKM-ben készülnek és várhatóan a szeptemberi kormányrendelettel egyidőben kerülnek majd kihirdetésre. A felülvizsgálat elsősorban az épületekben elhelyezett 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokra, hőtermelő berendezésekre, valamint a 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszerek rendszeres, valamint a 15 évesnél régebbi kazánok felülvizsgálatára vonatkozik majd.

Forrás: ingatlanmagazin.com 2008.06.12. 14:38