Űrtechnikával a mélyben - 2008.07.16.
A 4-es metró alagútjait a világ jelenleg elérhető legmodernebb technológiájával építik. Ilyen eljárással építettek már metrót Bécsben, Párizsban, Londonban, New Yorkban és a világ számos országában, közel száz nagyvárosban.

Az alagút megépítéséhez speciális munkagéprendszerre, egy több mint 100 méter hosszú alagútépítő \\"gépláncra\\" van szükség, melynek elején helyezkedik el a több mint 6 méter átmérőjű \\"pajzs\\". Az alagutakat két pajzs építi, amelyek az Etele téren lévő Volán-pályaudvar mögötti területről kezdik meg a munkát. Az alagútépítés során a talaj megtámasztása folyamatos, így a felszíni süllyedések minimálisra csökkenthetők.

Az alagútépítés technológiájának megválasztásakor több szempontot vettek figyelembe. A szakemberek részletesen tanulmányozták, hogyan lehet a leggyorsabban, leggazdaságosabban, legbiztonságosabban és a főváros életét legkevésbé zavaró módon elkészíteni az állomások betondobozait összekötő alagutakat.

A végső tervek meghatározása előtt nemzetközi szakértők bevonásával tanácskozást tartottak a lehetséges megoldásokról.
A hazai és külföldi szakértők javaslatai alapján a vonalalagutakat a Kelenföldi pályaudvar felől kezdik építeni. A pajzsot a majdani járműtelep területét is igénybe véve szolgálják ki.
 
Mindkét alagutat egyszerre építik meg. Az alagutakat korszerű, ún. aktív megtámasztású, zárt homlokú pajzsokkal építik, a budai és pesti oldalon legfeljebb 20 mm felszíni süllyedéseket megengedve.
A tervek szerint naponta akár 15-20 métert haladnak a pajzsok, de a sebességet a talajviszonyok is jelentősen befolyásolják.
Mindez hatalmas előrelépést jelent a korábbi metróvonalak építéséhez képest. Akkor a legkorszerűbbnek számító, szovjet, nyitott homlokú mechanikus pajzsok legfeljebb napi 3-4 méteres előrehaladásra voltak képesek. A talajvízszint alatti építés miatt a vízbetörést csak levegőtúlnyomás alkalmazásával lehetett kizárni. Az építők tehát korábban sokkal nehezebb körülmények között dolgoztak.

Az alagút gyűrűkből áll össze, a pajzsok folyamatosan haladnak előre, és közben gyűrűről gyűrűre haladva építik meg az alagutat. Az alagútgyűrűket ún. tübbingekből építi össze a gép, mely lényegében a gyűrű egy-egy cikkelyét jelenti.

A pajzsok gyors haladása miatt kiszolgálásuk bonyolult feladat. A két pajzs ellátásához gyorsabb tempó esetén megközelítőleg 120 darab, egyenként 3,5 tonna súlyú vasbeton tübbinget és mintegy 100 tonna injektáló anyagot kell naponta bejuttatni az elkészült alagútba. Emellett a szakemberek napi 1000 köbméter föld kifejtésével és elszállításával kalkulálnak. A kitermelt földet közúton szállítják el erre alkalmas lerakóhelyekre, ún. depóniákba.

vissza az előző oldalra

Szóljon hozzá!

Ha van észrevétele, kérdése a cikkel kapcsolatosan, itt megírhatja nekünk!


Az Ön neve:
E-mail címe:

   Üzenet, hozzászólás:
Üzenet küldése