Az épület megjelenése és
alaprajzi szervezése erősen kötődik a hagyományokhoz és a kialakult
adottságokhoz.
A meglévő épületrész tégla
falazatú, a beépítési módból adódóan az utcával párhuzamos gerincű tetővel
készült. Ezt a tömeget teljes egészében megtartottuk, így a tervezett
állapotban az épület utcaképben megjelenő homlokzata tömegében nem változik.
A bővítés alaprajzi értelemben
a meglévő épület mögé helyezett épületszárnyat jelent, az oldalhatáros beépítés
megtartása mellett. A funkciók elhelyezésénél a hármas tagoltság jellemző: az
épület közepén található a bejárat és a tetőtérbe vezető lépcső (tehát ez a ház
közlekedő magja), ettől az utca felé a kiszolgáló helyiségek találhatók, balra
pedig a nappali tartózkodás helyiségei. Az épület közvetlenül az utcai
telekhatáron helyezkedik el, így ezzel az elrendezéssel a zajos forgalomtól
elzárva tudják a tulajdonosok a pihenés perceit eltölteni. A nappali és a kert
között fedett-nyitott terasz teremt átmenetet.
A tetőtér szervezése a
földszintéhez hasonló: a ház középpontjában lévő közlekedő-tároló
helyiségcsoportok kapcsolják egymáshoz a hálókat. A szülői háló került a
hátsókert felőli homlokzatra, melyhez egy nagyméretű fedett erkély is
kapcsolódik. A két másik szoba az utcafrontra néz, a megvilágításukról tetősík
ablakok gondoskodnak.
A homlokzati megjelenés
tervezésekor az utcaképbe való illesztést tartottuk szem előtt, ezért a falak
vakolt felületűek (a hátsó terasz telekhatár felőli falát, ami vakolatlan
bontott téglából készül), a tető cseréppel fedett, a nyílászárók fából
készülnek, továbbá fa felületek jelennek meg a terasznál.
|